"Egyik felfedez�s �ri a m�sikat a bels� kannabinoidokkal - az idegrendszerben termel�d�, kannabisz-szer� h�rviv�kkel - kapcsolatban. Nem v�letlen�l: b�r csak nemr�g �ta ismertek, az idegrendszerben bet�lt�tt szerep�k �ri�si. A magyar agykutat�s kezdett�l komoly r�szt v�llalt e molekul�k felder�t�s�ben. H�t �vvel ezel�tt kimutatt�k, hol hatnak az agyban - most pedig, hogy honnan j�nnek...

A Nature Reviews Neuroscience j�liusi sz�ma a legkiemelked�bb eredm�nyek k�zt hozta a magyar agykutat�snak a Journal of Neuroscienc�ben publik�lt �j eredm�ny�t. Freund Tam�s kutat�csoportj�nak Katona Istv�n �ltal vezetett r�szlege (Magyar Tudom�nyos Akad�mia, K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�k�zpont, Agyk�reg Kutat�csoport, Molekul�ris Neurobiol�giai Laborat�rium) els�k�nt mutatta ki, hol keletkeznek az agyban a kannabisz-szer� molekul�k, azaz a bels� kannabinoidok.
Marihu�na, f�, joint, ganja... ki gondoln�, hogy hat�anyaga egy olyan vegy�lettel �ll rokons�gban, amely az agyban �ppen szab�lyoz� szerepet t�lt be? Els� hall�sra k�l�n�s �ll�t�s. Hiszen ez a hat�anyag, amikor k�v�lr�l juttatja be az ember, �pp hogy m�dosul�st okoz az agyi folyamatokban, s ennek k�sz�nhet�k a szer �ltal okozott tipikus tapasztalatok: p�ld�ul a v�zi�k, hallucin�ci�k, vagy a logikus gondolkod�s �s az eml�knyom-k�pz�d�s kv�zi sz�netel�se.

Az idegrendszerben termel�d� bels� kannabinoidok azonban nem a szokatlan �lm�nyek el��ll�t�s�ban vesznek r�szt, hanem az idegsejtek k�zti kommunik�ci�t szab�lyozz�k. Rendk�v�l elterjedtek az �l�vil�gban - a csal�noz�k t�rzs�t�l f�lfel� minden �l�l�nyben megtal�lhat�k -, �s mag�n az idegrendszeren bel�l is; ehhez k�pest meglep�, hogy csak m�sf�l �vtizede bukkantak r�juk. L�ssuk r�viden az el�zm�nyeket!

Az indiai vadkender sz�r�b�l �s level�b�l sz�rmaz� drogok (hasis, marihu�na) k�b�t� hat�s��rt legnagyobb r�szben felel�s molekul�t, a THC-t (delta-9-tetra-hidro-cannabinol) 1964-ben fedezte fel egy izraeli kutat�, Raphael Mechoulam (H�ber Egyetem). E k�ls� kannabinoid megtal�l�sa ut�n csaknem 30 �vvel, 1992-ben ism�t Mechoulamnak siker�lt elk�l�n�tenie egy, az emberi agy �ltal termelt anyagot, amelynek �lettani hat�sa szinte megegyezik a marihu�na hat�anyag��val. Ezt az ananda (boldogs�g) szanszkrit sz� ut�n anandamidnak nevezt�k el. K�s�bb kider�lt, hogy van egy sokkal gyakoribb kannabinoid is, a kev�sb� k�lt�i nev� 2-AG, amely a tanul�s�rt felel�s agyter�letek idegp�ly�it befoly�solja. Hamarosan az is vil�goss� v�lt, hogy a k�ls� kannabinoidok az�rt tudj�k kifejteni hat�sukat, mert olyan �rz�kel�k (receptorok) vannak az agy idegsejtjein, melyek k�pesek ezeket megk�tni. Ezek k�z�l leggyakoribbak a CB1 receptorok.

Az idegsejtek k�zti inform�ci��tad�s, "besz�lget�s" a szinapszison, a sejtek k�zti igen kicsi, 10-20 nanom�teres r�sen kereszt�l t�rt�nik �gy, hogy a "k�ld�" sejt idegrostja (axonja) k�miai h�rviv�ket juttat el a "fogad�" idegsejt ny�lv�ny�ra (dendritj�re). A sok milli�rd agyk�rgi idegsejt mindegyike 50-80 ezer szinapszissal rendelkezik.

Freund Tam�s �s Katona Istv�n m�g 1999-ben fedezt�k fel, hogy a CB1 kannabinoid �rz�kel�k a szinapszis k�ld� idegsejtj�nek ny�lv�ny�n tal�lhat�k, ahol h�rviv� anyagok felszabadul�s�t - ez�ltal az inform�ci� sejtr�l sejtre val� �tvitel�t - szab�lyozz�k. Most, 7 �vvel k�s�bb ism�t ugyanez a kutat�csoport mutatta ki - Katona Istv�n �s Urb�n Gabriella vezet�s�vel -, hogy a kannabinoidok termel�d�se a szinapszisok fogad� sejtj�n t�rt�nik.

A kannabinoidok teh�t a szinapszisban a tipikussal ellent�tes ir�nyba, a fogad�t�l a k�ld� fel� utaznak. Ez v�gleg �rv�nytelen�ti azt a hagyom�nyos felfog�st, hogy a szinapszisokban egyir�ny� jel�tvitel zajlik. Az �j modell szerint a fogad� idegsejt szab�lyozhatja a h�rviv�k felszabadul�s�t a k�ld� idegsejtb�l, visszafel� val� jelz�s �tj�n. Ebben vesznek r�szt a kannabinoidok. Mi lehet a jelent�s�ge ennek? Val�j�ban m�s, "klasszikus" h�rviv�k felszabadul�s�nak "kord�ban tart�sa". A fogad� sejt megv�dheti mag�t att�l, hogy a k�ld� sejt fel�l �rkez� h�rviv�k t�lzottan el�rassz�k. E visszacsatol�s akkor l�p �letbe, ha a k�ld� sejt oly nagy mennyis�g� h�rviv�vel bomb�zza a fogad�t, hogy azok mintegy "kicsorognak" a szinapszis oldalain. A fogad� idegsejt ilyenkor kannabinoidot juttat vissza a k�ld� sejt �rz�kel�j�hez, hogy a h�rviv�k kibocs�t�s�t cs�kkentse.

Katona �s kutat�csoportja f�ny- �s elektronmikroszk�pos vizsg�lat sor�n meg�llap�totta, hogy a kannabinoidok serkent�sejteken termel�dnek, m�ghozz� azok fogad� ny�lv�nyainak (dendritjeinek) t�sk�in. Ezek a mikrom�ter nagys�grend� t�sk�k kit�ntetett helyek az idegrendszeren bel�l, ugyanis mindennem� tanul�sban d�nt� szerepet j�tszanak. Hozz�juk �rkeznek a t�bbi idegsejt fel�l azok a serkent� bemenetek, amelyek meger�s�d�se a tanul�s, gyeng�l�se a felejt�s alapja.

Val�sz�n�, hogy a kannabinoidok a tanul�s t�bb t�pus�ban is r�szt vesznek az�ltal, hogy szab�lyozz�k az idegsejtek k�zti kapcsolatok er�ss�g�t. A tanul�snak l�teznek k�ros form�i is. Ilyen p�ld�ul a tanult f�lelem, amelyr�l az ember hi�ba tudja, hogy nincs val�di oka, m�gsem tud t�le szabadulni. K�ros tanul�s ezenk�v�l a f�gg�s�g is, amely �jra �s �jra a szer bev�tel�re k�sztet. S�t �jabban a kr�nikus f�jdalmat is egyfajta tanul�snak tulajdon�tj�k. A k�ros tanul�s k�l�nf�le form�i m�s-m�s idegrendszeri szinteken t�rt�nnek, �gy egyik az �rzelmekbe, m�sik a viselked�sbe avatkozik bele, harmadik a test�rz�sbe. K�z�s von�s azonban, hogy makacsak, neh�z �ket kioltani.

A kutat�k ugyan munk�juk sor�n alapvet�en azt vizsg�lj�k, hogyan "besz�lgetnek" az idegsejtek, m�gis, eredm�nyeiknek �ri�si hozamuk lehet - p�ld�ul az eml�tett k�ros tanul�si form�k, vagy az epilepszia gy�gyszeres kezel�se ter�n. Olyan gy�gyszereket v�rhatunk, amelyek �gy oldj�k a szorong�st, hogy k�zben nem k�b�tanak �s nem vezetnek f�gg�s�ghez; vagy olyan epilepszia elleni szereket, amelyek nem cs�kkentik az �bers�get.

Az idegsejtek k�zti kapcsolatok ilyen m�lys�g� felt�r�s�val ugyanis sokkal c�lzottabban lehet az idegm�k�d�s valamely apr� l�p�s�be beavatkozni - csak ott �s csak annyira, ahol �s amennyire sz�ks�ges."