„Magyarorsz�g Kult�rfl�r�ja” monogr�fi�k

1955-ben kezd�d�tt a haz�nkban p�ratlan monogr�fia-sorozat t�rt�nete. A m�ig tart� kiadv�nysor legutolj�ra megjelen�, 77. f�zete 2013-ban jelent meg: Az alma – Malus domestica. Abban az id�ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Agr�rtudom�nyok Oszt�lya arra az el�rel�t� d�nt�sre jutott, hogy a magyar szaknyelv �pol�s�t is c�lul v�ve olyan szakirodalmi �sszefoglal� munk�kat bocs�t ki a biol�gus, botanikus �s agr�rszakemberek sz�m�ra, ami fel�leli egy-egy haz�nkban is termesztett kult�rn�v�ny botanikai, nemes�t�si �s agron�miai alapismereteit. Olyan h�res magyar botanikusok vettek r�szt a kiadv�ny szerkeszt�s�ben, mint J�vorka S�ndor (a magyar fl�raismeret legnagyobb tud�sa), S�rk�ny S�ndor (a n�v�nyanat�mia professzora), Freny� Vilmos (a n�v�ny�lettan professzora), So� Rezs� (a n�v�nyrendszertan professzora), id�sebb M�th� Imre (botanikus, c�nol�gus) �s Priszter Szaniszl� (enciklop�dikus tud�s� f�szerkeszt�, szaksz�t�rak �r�ja). K�s�bb, 1962-ben megjelent a sorozathoz tartoz�

sz�nes atlasz Csapody Vera, a legnagyobb magyar n�v�nyfest�-botanikus (eredetileg

matematikatan�r) alkot�sa. Ez minden n�v�ny sz�nes t�blak�p�t tartalmazza.

E sorozat tagjak�nt 1962-ben jelent meg – id�beli sorrendben a 15. – M�ndy Gy�rgy �s B�csa Iv�n f�szerz�k neve alatt a VII/14. sorsz�m� monogr�fia: A kender – Cannabis sativa L. �ltal�noss�gban ma szinte csak az internetr�l szerz�nk alapadatokat. Pedig a legmegb�zhat�bb, k�nyvt�rakban fellelhet�, „klasszikus” ismereteket k�r lenne figyelmen k�v�l hagyni. M�ndy Gy�rgy a magyar mez�gazdas�gi botanika legnagyobb alakja, B�csa Iv�n pedig a M�traalj�n fekv�, kompolti n�v�nynemes�t� telep (akkor k�s�rleti int�zet) neves kutat�jak�nt foglalkozott kendernemes�t�ssel.

A kender biol�gi�ja �s nemes�t�se

A Cannabis sativa L. a kenderf�l�k (Cannabinaceae vagy Cannabaceae) csal�dj�ba tartozik a koml�val egy�tt. Ut�bbi f�leg s�ripari alkalmaz�sa miatt ismert. �rdekess�g, hogy a kender koml�ra oltva (vegetat�v �ton) j�l fejl�dik,

bizony�tva a k�t nemzets�g rokoni viszony�t.

�ltal�ban meg�llap�that�, hogy minden haszonn�v�ny genetikai sokf�les�ge ott a leggazdagabb, ahol az �si alakok vadon �lnek. A kult�rn�v�nyek keletkez�si k�zpontjait (g�ncentrumait) els�k k�z�tt Vavilov, a nagy orosz genetikus t�rk�pezte fel. (Mint idealista haza�rul�t Szt�lin �s Berija Szib�ri�ba sz�m�zt�k, ott halt meg elhagyatva.) A kender g�ncentruma K�z�p-�zsia, ahol az �si alak, a vadkender honos (ez t�nyleg kender, nem kivadult kult�rkender, sem pedig m�s, kenderhez hasonl� n�v�ny!): Cannabis sativa subsp. spontanea. Legk�zelebbi rokon�val, az alacsonyabb, sz�lesebb level� indiai kenderrel (Cannabis indica vagy C. sativa subsp. indica) j�l keresztez�dik. Ut�bbit m�r 9000 �vvel ezel�tt termesztett�k az Indiai-szubkontinensen (India, Pakiszt�n, Nep�l, Banglades). A Himal�j�n 2300 m�ter magass�gig megtal�lhat�. Legink�bb a hinduk haszn�lt�k �s

haszn�lj�k ma is vall�si szertart�saik sor�n.

A kender fontos n�v�nytani tulajdons�ga, hogy f�z�rben t�m�r�l� vir�gai k�tlakiak, vagyis k�l�n n�v�nyeken n�ivar� vir�gok (term�s vir�gok), m�g m�sokon csak h�mivar� vir�gok (porz�s vir�gok) erednek. Kisebb ar�nyban el�fordulnak egylaki egyedek is.

A sz�nes �br�n balra a kender porz�s, jobbra a term�s egyede l�that� (Csapody Vera akvarellje). A sz�llel beporz�dott n�vir�gokb�l makkocska term�s („kis makk”, mag) k�pz�dik (legalul). Az apr� n�vir�gok pikkelylevelei (murvalevelek) gyant�t v�lasztanak ki. Ebben tal�lhat� a legt�bb kannabisz-hat�anyag. A z�ld hajt�sban el�fordul� kannabinoidok sokf�le k�rtev� rovart tartanak t�vol, hat�stalan�tj�k a k�ros szabadgy�k�ket, vagyis hozz�j�rulnak ahhoz, hogy �p �s eg�szs�ges n�v�ny fejl�dj�n, majd makkocska k�pz�dj�n. A makkocska cs�r�z�s�hoz sz�ks�ges energi�t a benne rakt�rozott zs�ros olaj biztos�tja. Az apr�, fej�d� n�v�nyen (legalul k�z�pen) ivari k�l�nbs�gek m�g nem l�tszanak.

�rdemes felvillantani az eml�tett monogr�fi�b�l �tv�ve, k�t anat�miai �br�t. Az els� a kender sz�r�nak keresztmetszeti k�p�t t�rja el�nk Fridvalszky L�r�nd (az ELTE N�v�nyanat�miai Tansz�k�nek volt a vezet�je S�rk�ny S�ndor professzort k�vetve) munk�j�b�l �tv�ve. A sejtek k�z�tt j�l kivehet�k a vastag fal� rostsejtek, amelyek k�tegekben tos�tj�k a kender sz�lnek k�l�n�sen

� sz�r�nak mechanikai ellen�ll�- v�z-transzport f�leg a t�gabb �reg� t�nik, m�g az asszimil�tumok sz�ll�t�sa sejtekb�l �ll� h�ncssz�vetben zajlik. A

r giai alapja teh�t az er�teljes rostsz�vet

. m�sik anat�miai rajz (ugyancsak

. apj�n) is a kender l�nyeges tulajdons�g�t i murvaleveleken a fed�sz�r�k�n k�v�l �pz�dnek t�bbsejt� mirigysz�r�k. Ezek kiemelked�sen helyezkednek el �s d�san

nderre jellemz� gyant�t. A hasismentes r mirigysz�r mentess�g vagy hi�nya anta terpenofenolai k�z� tartoznak a

( , t zichoakt�v kender anat�miai jellemz�je, hogy a saj�tos anyagcsere�ton k�pz�d� n�v�nyi szekr�tumot, a gyant�t mirigysz�r�k r�v�n v�lasztja ki.

Az eml�tett tulajdons�gokb�l kik�vetkeztethet�, hogy melyek a kendernemes�t�s f� c�ljai. Az �sid�k �ta ismert, kiv�l� rostot szolg�ltat� rostkender ann�l �rt�kesebb, min�l nagyobb a rosttartalma (ann�l jobb, min�l hosszabbak a rostok, min�l nagyobb a szak�t�szil�rds�guk). Nem tartalmazhatnak kannabinoidot (ma �rv�nyes k�vetelm�ny: 0,2% alatti a THC-, azaz tetrahidrokannabinol-tartalom). Biztons�gi okok miatt erre k�l�n kell a rostkendert nemes�teni! Amellett meg kell �riznie ellen�ll�-k�pess�g�t a k�rokoz�k �s k�rtev�k ellen. �rdemes megjegyezni, hogy a rostkender makkocsk�ja takarm�nyba keverve hasznos�that�, k�l�n�sen a baromfi kedveli (zs�ros olaja nem tartalmaz kannabinoidokat), de a tiszt�tott kenderolaj �tkez�sre is alkalmas �s ipari kenceolajnak is kiv�l� j�l sz�rad� tulajdons�ga miatt. Gazdas�goss�gi okok miatt direkt olajkinyer�sre ma nem termesztenek rostkendert.

A hazai rostkender nemes�t�s�ben n�hai B�csa Iv�n akad�mikus �rt el maradand� eredm�nyeket Kompolton. Olyan fajt�kat is el��ll�tott, amelyek sz�ra hamar megs�rgul (�n. s�rgasz�r� rostkender), ez�ltal a rostban gazdagabb h�mkenderek �s a k�s�bb fejl�d�, rostban szeg�nyebb n�kenderek betakar�t�sa jobb rostmin�s�get biztos�tott. Siker�lt megval�s�tania az egylaki kenderfajta el��ll�t�si technol�gi�j�t is. Az �ltala nemes�tett fajt�k THC-tartalma nem haladta meg a 0,2%-ot, teh�t termeszt�se semmilyen vesz�llyel nem j�rt. (Hi�ba riasztott�k a hat�s�got, hogy kendert termesztenek a hat�rban!)

Ma a probl�m�t rendszerint az �vegh�zakban (vir�gz�sukhoz r�vidnappalokat sz�ks�ges biztos�tani) termesztett THC-kemot�p�s� fajt�k okozz�k. Ezek d�san fejl�d�, n�vir�gos hajt�sv�gz�d�seit gy�jtik be a kannabisz-termeszt�k (L. internetr�l vett �br�t), majd eladj�k, vagy tov�bb�tj�k t�m�ny�t�s c�lj�b�l (marihuana, hasis). A v�zipip�n kereszt�l t�rt�n� kendersz�v�s �s a f�st�l�s r�g�ta ismeretes

Indi�ban �s m�s kelet-�zsiai orsz�gokban. (L. internetr�l vett �br�t). Ma az eg�sz F�ld�n elterjedt a hasis �s marihuana �lvezete.

Kannabiszgyanta

a n�vir�gokr�l gy�jtve

hasissz�v�s

r�gi indiai k�pen

Kannabisz

K�l�n kell �rt�kelni a gy�gy�t� sz�nd�k� t�rekv�seket. Az �n. „orvosi kender”

hat�anyagait azonban neh�z n�v�nynemes�t�ssel szab�lyozni. Nem kis feladat kannabidiolban

(CBD) �s kannabinolban (CBN) gazdag �s THC-ben szeg�ny kender-kemot�pust nemes�teni. K�miai �ton, szelekt�v elv�laszt�ssal is megoldhat� az egyes akt�v komponensek elk�l�n�t�se, de ipari m�retben t�l k�lts�ges. K�l�n�sen a f�jdalomcsillap�t� CBD �g�retes, a f�jdalomcsillap�t�, de pszichoakt�v THC ter�pi�s adagol�sa viszont fokozott orvosi ellen�rz�st ig�nyel.

Orvosbiol�giai �s izgalmas neurobiok�miai kutat�sok folynak vil�gszerte a kannabinoid-receptorok m�k�d�s�nek �rtelmez�se c�lj�b�l. A szervezet�nkben term�szetesen el�fordul� endokannabinoidoknak – hasonl�an az endog�n opioidokhoz – a f�jdalom�rz�s szab�lyoz�s�ban van kulcsszerep�k. A kenderben tal�lt „fitokannabinoidok” k�z�l k�l�n�sen a THC-nak van serkent� hat�sa a kannabinoid receptorok jel�tviv� mechanizmus�ra. Emiatt lehet �g�retes k�l�nb�z� eredet� idegrendszeri betegs�gek gy�gy�t�s�ban. A r�kgy�gy�t� jelz� haszn�lata �vatoss�gra int, mivel az orvosok szerint ter�pi�sa alkalmaz�sa legfeljebb a citosztatikus kezel�sek mell�khat�sait m�rs�kelheti. S ez sem lebecs�lend�!

Mindenk�ppen l�tszik, hogy a m�khoz hasonl�an a kender is elismert gy�gyn�v�ny lehet, ha a tiszta, elk�l�n�tett �s pontos szerkezet� hat�anyaga (pl. m�kb�l a morfin, kenderb�l a THC �s/vagy CBD) gy�gyszerk�nt nyer alkalmaz�st a farmakoter�pi�ban. J�rhat� �t az is, ha szintetikus �ton �ll�tj�k el� a kender hat�anyagait, ami meglehet�sen k�lts�ges. Ebben az esetben nincs sz�ks�g a n�v�ny termeszt�s�re. A THC-ban gazdag kenderdrog (term�s vir�g �s lev�l) teak�nt val� fogyaszt�sa kev�sb� hat�sos, mivel a kannabinoidok v�zben kev�ss� old�dnak; a k�l�nf�le zs�ros olajokban (ak�r a kender zs�ros olaj�ban is) ann�l ink�bb, de az �n. kenderolajok ter�pi�s felhaszn�l�sa k�nnyen vezethet f�gg�s�ghez. A vajjal �s tejjel kivont, m�zzel, �des mandul�val �s kardamommal �zes�tett „csemeg�k” l�nyegesen t�bb pszichoakt�v anyagot tartalmaznak, �s kiz�r�lag �lvezeti c�lra szolg�lnak. Ilyen �s hasonl� recepteket mutat be p�ldak�nt a magyarra is leford�tott, igen n�pszer� k�nyv (Ch. R�tsch: A szerelem f�veskertje

– az afrodizi�kumok a m�toszokban, a t�rt�nelemben �s napjainkban, Terra, Budapest, 1994),

melynek kiad�sa cseppet sem seg�tette el� a k�b�t�szerek elleni k�zdelm�nket.

Rem�lhet�, hogy el�bb-ut�bb a kender m�gis egyik leghasznosabb termesztett n�v�ny�nk marad, hiszen a pap�r-, k�t�l- �s �p�t�ipar egyre t�bb kenderrost-alapanyagot ig�nyel. Ha siker�l orvosi fel�gyelettel szab�lyozni a THC- �s/vagy CBD-hat�anyagot tartalmaz� kenderdrog �s standardiz�lt kenderk�sz�tm�nyek ter�pi�s alkalmaz�s�t, akkor az opium �s a m�kalkaloidok mellett m�lt� helyet foglalhat el a gy�gyszer�szetben �s a farmakoter�pi�ban. „Enyhe” hat�s�, relax�l�, hangulatjav�t� teadrogk�nt azonban �ppen �gy vesz�lyes, mint a n�pgy�gy�szatban r�gen nyugtat�sra haszn�lt, m�kgub�b�l k�sz�lt tea. Ugyanis k�nnyen kialakulhat f�gg�s�g, az egyszeri t�ladagol�s pedig ak�r hal�lhoz vezethet.

F�ggel�k – fogalmak magyar�zata

kannabisz = a n�v�ny gyantatartalm� vir�gz� vagy term� �gv�gei = ganzsa (tradicion�lis indiai neve) –

alacsonyabb THC-tartalom, fogyaszt�s�t ellen�rzik.

kannabiszgyanta = �gv�gekt�l elk�l�n�tett gyanta = hasis = csarasz (tradicion�lis indiai neve) – legmagasabb

THC-tartalom (ak�r 5%), a leger�sebb hat�s, legt�bb tilt�s.

bhang = vir�gz� �s term� �gv�gek n�lk�li n�v�nyr�szek, f�leg levelek �s sz�r – alig tartalmaz THC-t, viszonylag

kev�ss� �rtalmas, f�leg keleten divatos, ellen�rizhetetlen.

marihuana = fogyaszt�sa �-Amerik�ban alakult ki a latin-amerikai kannabiszlev�l-sz�v�sb�l. THC-tartalma

sz�ls�s�ges: 0,01-2,5%. Gyakran hasissal d�s�tj�k a gyeng�bb hat�s� drogot. Ellen�rizhetetlen.