Gilbert Ling 1962-ben publik�lta elm�let�t a sejt alapvet� m�k�d�si rendszer�r�l. (ld. els� hozz�sz�l�s, melynek webhelye: http://gilbertling.org/pdf/association-induction-hypothesis-400-words.pdf) Ez a n�z�pont mer�ben �j volt, �s megc�folta a kor�bbi, g�l rendszer� sejtmodellt. A sejtek citoszkeletonj�t vette alapul, melynek eg�sze biokibernetikai rendszert k�pvisel. A benne l�v� szerkezeti alkot�elemek, az elemi r�szecsk�kt�l a makromolekul�kig a kolloid oldatokt�l elt�r� t�rv�nyszer�s�gek alapj�n viselkednek. A szerves k�mia kiz�r�lag g�l rendszerekben k�pes jelens�geket le�rni, a k�s�rleti b�zis�t "in vitro", azaz lombikban v�gzett megfigyel�sekre �p�ti. Ling r�mutatott arra, hogy ez a modell kiindul�sra is alkalmatlan, hiszen az �gynevezett koncentr�ci�k�l�nbs�geket, amit a sejten bel�li �s a sejten k�v�li t�rben kolloidk�miai m�dszerekkel m�rni tudunk, nem egy f�lig�terszt� h�rtya (sejtmembr�n) hozza l�tre, hanem az alapszerkezet ezen feld�sult alkot�r�sz halmazok �ltal j�n l�tre. P�ld�ul a k�lium nem az�rt t�bb nagys�grenddel nagyobb mennyis�g� a sejteken bel�l, mert egy virtu�lis "n�trium-k�lium pumpa" kicser�lgeti az "elemeket", �s befel� "�ramoltatja" a k�liumot, hanem az�rt, mert a k�lium ennek a citoszkeletonnak az �p�t�anyaga, ami eg�szs�ges sejtekben ezerszer nagyobb mennyis�gben van jelen, mint a sejtk�z�tti t�rben. Ehhez nem kell pumpa, viszont amikor a sejtek degener�l�dnak, akkor ez a szerkezet is megs�r�l, �s k�liumot vesz�t.

Ha m�g van olyan, aki figyelni tud, akkor kicsit t�volabbr�l kezdem.

Ma a tudom�ny egy 1860-as �vekben sz�letett sejtelm�leti doktr�na alapj�n m�k�dik. Ekkor mondta ki Schleider �s Schwann, hogy �l� sejt csak �l� sejtb�l sz�rmazhat, de ugyanekkor azt k�pzelt�k, hogy a sejtek val�j�ban g�lcsomagok. A sejth�rtya a kolloid k�mia t�rv�nyszer�s�gei szerinti f�lig�tereszt� h�rtya, ez�rt k�pes "koncentr�ci� k�l�nbs�get" l�trehozni a sejten bel�li t�rben a sejtk�z�tti t�rhez k�pest. �gy k�pzelt�k, hogy az anyagok ir�ny�tott diff�zi�val �szk�lnak ebben a sz�mukra gigantikus t�rben, de csakhamar kapisg�lni kezdt�k, hogy nanoszekundumos id�tartom�nyban a molekul�k k�z�tt k�lcs�nhat�sok zajlanak. 

H�tk�znapi nyelvre leford�tva p�ld�ul a cukormolekul�t (gluk�z) a "parti �rs�g", azaz bizonyos feh�rjepumpa, ami a sejth�rty�ban tany�zik beengedi a sejt belsej�be, ha inzulin, k�lium, albumin (feh�rjemolekula) �s n�mi v�zmolekula k�s�ret�ben �rkezik. Onnan bekalauzolja egy sz�ll�t�brig�d p�ld�ul a mitokondrium nev� sejtszervbe, a "kaz�nba", �s r�helyezi egy �rdekes fut�szalagra, melynek sor�n a fut�szalag "v�g�n" egy energiagy�jt� akkumul�tor molekula (ATP) keletkezik, de k�zben sz�ndioxid �s v�zmolekul�k is k�pz�dnek. Az ATP a sejt saj�t f�t�anyaga, ami m�sf�le funkci�k megval�s�t�s��rt felel, ami egy m�sik fut�szalagon t�rt�nik. Ilyen funkci� p�ld�ul az izomsejt �sszeh�z�d�sa. Sok ATP �s k�lcium, magn�zium, stb. t�rsas�g�ban tudjuk ki-behajl�tani a karunkat.

Ugyanerre a kaptaf�ra h�zt�k r� a DNS m�sol�s�t sejtoszt�d�skor, azaz a modell alapja minden esetben egy g�lben �sz� fut�szalag. 

A mai tudom�nyos �rtekez�sek nyilakkal jelzik, ahogy az egyik folyamat a m�sikhoz �rkezik. Ez a b�kken�, hogy a nyilak az �szk�l� fut�szalagok mozg�si ir�ny�t jelentik, amihez csak hozz�k�pzelnek egy l�thatatlan ir�ny�t�st, de annak mibenl�t�t nem firtatj�k.

A Ling-f�le sejtelm�let ezen nyilakat �rtelmezni tudja. Minden sejten bel�li mozg�snak molekul�ris "sztr�d�ja" van, �s egy�ltal�n nem esetleges, hogy melyik r�szecske milyen ir�nyba haladhat, viszont a mozg�sukat egy sokkal kisebb id�dimenzi�ban megismerhet� szab�lyoz�s biztos�tja. Higgy�k el, b�ven van idej�k meghat�rozott terekben mozogni a r�szecsk�knek, hiszen m�r a pikoszekundum olyan id�dimenzi�t jelent, ahol az elektronok, protonok is "j�rk�lnak". Ezt elk�pzelni k�nnyebb, ha p�rhuzamba �llatjuk a magunk vil�g�t a t�bb l�pt�kkel nagyobb f�ldi bioszf�r�hoz, majd naprendszer�nkhez, �s tov�bb a Tej�trendszerhez. Mi olyan par�nyiak vagyunk m�r a F�ld bioszf�r�j�hoz k�pest, �s annyira j�l szervezett �s tudatos a mozg�sunk, hogy el sem tudjuk k�pzelni m�sk�nt, csak ahogy megtapasztaljuk. Pedig m�r mad�rt�vlatb�l n�zve elt�nnek a tudatos ir�ny�t� "sz�nd�kok", csak halmazokat l�tunk, �s �nk�ntelen�l is a halmazok mozg�st�rv�nyszer�s�geit tudjuk csak felder�teni. A p�rhuzamra j� p�lda a v�z viselked�se.  J�szer�vel fogalmunk sincs egy v�zmolekula val�s mibenl�t�r�l, szervez�d�si k�pess�geir�l, m�gis hat�rozottan tudni v�lj�k, hogy csak egy molekul�t l�tunk. A v�zmolekul�k t�rszerkezet�t sokan kutatj�k. A r�szeredm�nyek hat�rozottan �jabbn�l �jabb tulajdons�gokr�l tan�skodnak, melyek a v�z t�rbeli elrendez�d�s�t kvantumbiol�giai k�drendszerk�nt mutatj�k be, s�t ter�pi�s rendszerek (pl. homeop�tia) gyakorlati eredm�nyekkel szolg�lnak a v�z t�rszerkezet�nek m�dos�t�sai �ltal.

A megfogalmaz�som nem pontos, val�j�ban nincsenek egys�ges fogalmaink azokr�l a jelens�gekr�l, amikr�l most besz�ln�nk kellene.

A sejt alkot�r�szeit val�j�ban nem l�tjuk. Az a fon�lrendszer, ami a citoszkeleton v�z, eg�sz�ben alig megjelen�thet�. Egyes r�szleteit bizonyos sejtfest�si elj�r�sokkal l�that�v� tudjuk tenni, de ek�zben a sejteket el kell puszt�tanunk. 

A mai orvosi doktr�na nem tud mit kezdeni azzal, amit nem tud l�that�v� tenni. Kiz�r�lag elpuszt�tott sz�vettani mint�kat haszn�l diagn�zis fel�ll�t�s�ra. M�rpedig az olyan, mintha �skori leleteket vizsg�ln�nk. Ezt a tudom�nyt r�g�szetnek h�vj�k, nem medicin�nak. A medicina n�vre hallgat� tudom�ny pontosabb neve archeobiol�gia kellene legyen, ha a val�s mibenl�te alapj�n nevezn�nk el. Az �l� anyag vizsg�lat�hoz k�pest a mai diagn�zis fel�ll�t�shoz az �l� rendszerek dinamikus m�k�d�si id�tartom�ny�b�l csak megk�v�lt pillanatk�peket haszn�l. 

Azt b�rki el tudja k�pzelni, hogyha egy emberr�l �vente egy fot�t k�sz�t�nk, akkor nem sok es�ly�nk van kider�teni, hogy milyen ember val�j�ban. A mai tudom�ny azt akarja elhitetni, hogy a nyilaival megmagyar�zza az �l�ben zajl� folyamatait, azokkal a ritka pillanatk�pekkel, amiket az �l� sejt elpuszt�t�s�val k�sz�teni tud, az eg�sz folyamatra r�l�t.

Tudom�nyelm�leti szempontb�l ez az elk�pzel�s hamis. Lehetetlen ilyen rossz felbont�sban val�s �llapotjellemz�ket meghat�rozni. Ahogy Ling kifejtette, nem tekinthet�nk el az �l� anyag saj�t rendszer�ben, azaz �l�ben val� vizsg�lat�t�l. Ehhez azonban alaposabb tud�st kell gy�jten�nk a matematika, kvantumfizika, kvantumbiol�gia szakter�letein �s sz�mos t�rstudom�ny�ban is. Sok szakember �sszefog�s�ra �s csapatmunk�j�ra van sz�ks�g, hogy jobban megismerhess�k az �l� rendszereket, �s pontosabb k�pet alkothassunk r�luk.

Ez az �sszefog�s hi�nyzik a mai tudom�nyos k�z�letb�l. �gy lehets�ges, hogy a r�gi, de egykor halad� sejtelm�let m�ra elavultt� v�lt, a szok�sok m�gis a r�gire �p�lnek. M�g mindig kv�zi r�g�szeti leletek alapj�n �ll�tjuk fel az orvosi diagn�zist, m�g mindig csak azt hissz�k el, amit l�tunk. K�ptelenek vagyunk matematikai analitikus gondolkod�sra, �s nem tudjuk felhaszn�lni kvantumfizikai tud�sunkat az elemi r�szecsk�kr�l, azok term�szet�r�l, �s a legkev�sb� sem tudunk mit kezdeni a v�gtelen fogalm�val, a matematikai modellekkel �s gondolkod�sm�ddal. A matematikusok r�gen r�j�ttek, hogy bizonyos te�ri�kat alapvet�sk�nt kell elfogadni, �s k�z�sen tov�bb gondolkozni, hogy megfejt�s sz�lessen. N�luk a "sejt�s" egy val�di tudom�nyos megk�zel�t�s. Minden szakter�leten k�vetni volna �rdemes.

A biol�gi�ban ugyan�gy l�teznek "sejt�s"-ek, de ezeket munkahipot�zisk�nt kezelve sokszor elsorvasztj�k. Hi�nyzik a k�z�s nyelv, a tudom�nyter�letek k�z�s munk�ja, �sszefog�sa, a "sejt�s"-ek felkarol�sa.

De n�zz�k most a val�di r�g�szetet! �seink leny�g�z� tud�s birtok�ban voltak. A megmaradt leletek olyan magas kult�r�kr�l tan�skodnak, melyeket nem tudunk reproduk�lni. A biol�gi�ra vet�tve l�trehozt�k a meridi�n-tant, a csakra rendszert, amit nem az �sember �sszegy�jt�tt �s sz�jhagyom�ny �tj�n tov�bbadott megfigyel�sei alkottak meg. A mai tud�sunk birtok�ban mindezt csak kvantumbiol�gi�ban j�rtas kult�r�k teremthett�k meg, hiszen a meg�rt�s�kh�z legal�bb az ebben val� j�rtass�g sz�ks�ges. Mi m�g alig �rtj�k, nemhogy �tl�tn�nk a teljes rendszert! Jelenleg is csak bet�zz�k az �b�c�j�ket, pr�b�ljuk �sszerakni a megl�v� mozaik kock�kat, de meglehet�sen d�c�g�sen haladunk.

Egyenk�nt messzire juthatunk, ahogy ezt Gilbert Ling tette, aki jelenleg is akt�van dolgozik, �s �jabb tudom�nyosan megalapozott t�ziseket alkot. De megismerhett�k a morfogenetikus mez� fogalm�t, �s ezzel bepillanthatunk az �l� sejt val�s m�k�d�sbe. Rupert Sheldrake alkotta meg a morfogenetikus mez� fogalm�t. Kimondja, hogy a sejtek szaporod�s�hoz nem elegend� a DNS oszt�d�sa, stb, mert a szervez�d�si sorrend meghat�roz�s�ban �s ir�ny�t�s�ban sz�ks�geltetik az a "meg�r�kl�tt" mez� is, amiben a sejtek elhelyezkednek. Ez a mez�, ami kvantumbiol�giai fogalom hat�rozza meg, hogy az adott DNS mely szakaszai milyen sorrendben aktiv�l�dnak, �s hozz�k l�tre az adott sejtek, sz�vetek, szervek szerkezet�t. Kutat�sair�l honlapj�n sz�mol be: https://www.sheldrake.org/research/morphic-resonance/introduction.

Azt mindenki el tudja k�pzelni, hogy kev�s mozaikb�l sokf�le �br�t lehet kirakni. N�h�ny pontb�l alakzatok id�zhet�ek fel, ahogy ezt a csillagk�pekn�l l�thatjuk. Viszont, ha kell�en sok mozaikkock�nk van, �s mindet fel akarjuk haszn�lni, akkor egyre ink�bb a val�s k�p jelen�thet� meg. Az a k�p, amit a mozaikkock�k a t�rben elhelyezkedve egyre kiz�r�lagosabban megjelen�tenek. 

Gilbert Ling olyan alapokat teremtett, melybe m�r sok mozaikkock�t elhelyezhet�nk, ismerj�k a t�rbeni elhelyezked�s�k poz�ci�j�t is. Fejl�d�stani ismereteink�l kiindulva tudnunk kellene, hogy a citoszkeleton kapcsolatrendszer�nek szervez�d�se a fogantat�st�l kezd�dik, az els�dleges kapcsol�d�sok a magzati �letben l�trej�nnek �s egys�get k�peznek. Ez a h�l�zat a saj�t morfogenetikus mez�j�t is domin�nsan meghat�rozza, a mai doktr�na azonban ezzel egy�ltal�n nem foglalkozik. Minden vegyi, mechanikai, radiol�giai hat�s roncsolja ezt az alapszerkezetet, �s a helyre�ll�t�s�r�l fogalmunk sincs. Az �si gy�gyn�v�nykincs�nk sz�mos alkalmaz�si form�val bemutatta, hogy a regemer�ci� lehets�ges. Ezeket a mechanizmusokat nem tagadnunk, hanem megismern�nk sz�ks�ges.

Azt gondolom, hogy minden tud�st a saj�t lelkiismerete �s tud�sv�gya kellene, hogy arra k�telezze, hogy a megismert �j inform�ci�k alapj�n �jratervezzen.

A sejt nem a mi doktr�n�ink szerint m�k�dik, hanem m�sk�ppen, de nem tudjuk pontosan, hogy hogyan. Azt egyre pontosabban tudjuk, hogy nem �gy, ahogy ma tan�tj�k. Sajnos be kellene �rn�nk ezzel, �s sokkal nagyobb al�zattal kellene az ismeretlen nagyobb r�sz fel� fordulni, �s sokkal alaposabb ismeretekkel felk�sz�lve �jra vizsg�latokat, �j megk�zel�t�si m�dokat tervezni. Nem volna szabad len�zni olyan megalapozott sejt�seket, melyeket a tapasztalat m�r visszaigazolt, a r�giek m�r tudt�k, de bizonyos mai �rdekeknek nem felelnek meg. Sokak tekint�lye s�r�l, amikor c�folat �ri a tud�sukat, de ez nekik is �j lehet�s�g, �j kih�v�s, amivel boldogulhatn�nak.

A k�z�s nyelv nem a k�z�s fogalmakkal kezd�dik, hanem a hozz��ll�ssal. A babiloni z�rzavar nemcsak abb�l fakad, hogy nem �rtj�k egym�s szav�t, hanem abb�l, hogy nem is akarjuk �rteni. 

Ahogy Goethe k�lt�ien megfogalmazta:

"... B�bel torony minden tud�s itt, mit nem k�t �ssze szeretet:"